 |
| John Frusciante dobbantott...megint |
 |
| Josh Klinghoffer |
Kijött az új Red Hot Chili Peppers album, s bár Frusciante távozása kétségtelenül a zenekar ütőerét karistolta, az elvérzés és/vagy az újraélesztés
mégis elmaradt.
De akkor mégis mi történt?
Nem forró, nem hideg
Az I’m with you nem sokban tér el elődeitől, bár a hangzás az agyonsztárolt
gitáros távozásával valóban változott. Josh Klinghoffer nem annyira
hangsúlyosan szólózik, inkább csak árnyalgat, ettől persze nem lesz silányabb a
„csili-minőség”, csak épp egy hajszálnyival másabb. Az album egyébként semmi
váratlant nem hoz, letisztult pop-rockos, slágergyanús dalokat vonultat fel
sorjában, lehet rá ugrálni, meg énekelni, de pár hallgatás után könnyen
kiismerhetővé válik ez a messiásként várt korong. Az RHCP megtalálta a biztos
vonalát, mely a tömeg elvárásai és az ő stílusuk találkozásánál van, s úgy
tűnik, ettől már egyáltalán nem is kívánnak elkanyarodni. A megszokott mederben
haladva a fiúk ugyan nem emelkedhetnek olimposzi magaslatokba, de a bukást is
messze elkerülik. Ez nem jelent semmi rosszat, hiszen akinek tetszettek az
eddigi slágerek, az nem fog csalódni az új számokban sem. Nekem így is jók,
szóval RHCP, I’m with you.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése